A spermiumok felszínén található antigén(ek)kel reakcióba lépő spermium-antitestek jelenléte az immunológiai infertilitás egyik tipikus és specifikus fajtája. Ezen antitestek a meddő férfiak mintegy 8%-ában jelen vannak. Számos immunglobulin osztályban akadnak képviselőik, de klinikai szempontból az IgG és IgA osztályba tartozók relevánsak. Előbbiek citotoxikus sajátságúak, és a SperMar IgG-teszttel pontosan kimutathatók, míg utóbbiak főleg kicsapódást (agglutináció) okoznak. Legtöbbször az IgG-antitestek mellett, azokkal együttesen fordulnak elő, meddőségben játszott szerepük azonban jóval fontosabb, mint az IgG-é. Azok a páciensek, akik vagy IgA, vagy együttesen IgA és IgG antitesteket hordoznak, általában nem képesek partnerüket természetes módon termékenyíteni. Emiatt a teszt elvégzése magas diagnosztikus és prognosztikus értékkel bír.
Az antitesteket a járulékos ivarmirigyek termelik. Általában a hímivarsejtek felszínén, és ritkábban a seminalis plazmában vannak jelen; a szérumból teljesen hiányoznak. A szérum vizsgálata így nem vezet eredményre, a tesztet a seminalis plazmán érdemes elvégezni, különösen alacsony spermium-koncentráció és/vagy csökkent motilitás esetén.
A SperMar-teszt friss és feldolgozott mintán is elvégezhető. A teszt során a spermiumokat az anti-IgA-t és IgG-t tartalmazó latex-gyöngyökkel hozzuk össze. Az antitestek jelenlétére a motilis spermiumok és a latex-gyöngyök összecsapódása utal.
A teszt korlátai: A teszt csak akkor végezhető el, ha a minta tartalmaz mozgó spermiumokat. A nagyon alacsony spermium-koncentrációjú vagy alacsony motilitású minták esetében fals negatív eredményt kaphatunk! A teszt elvégzése előtt minden esetben ajánlott SPG vizsgálatot is végezni.