Spermium DNS fragmentáció mérése SCSA módszerrel
Az embrió létrejöttéhez szükséges genetikai állomány felét a spermiumokban található kettős szálú, DNS tartalmú kromoszómák hordozzák. A megfelelő termékenyítéshez és a korai magzati fejlődéséhez elengedhetetlen ezen DNS molekulák szerkezetének épsége, a kettős szálú DNS struktúra megléte. Azonban előfordulhat, hogy a kettős szálú DNS szerkezet kisebb-nagyobb mértékben megbomlik, és egyes DNS szakaszok egyszálúvá válnak. Az ilyen módon sérült DNS-t töredezett, idegen szóval élve, fragmentált DNS-nek hívják. Azok a spermiumok, amelyek sok fragmentált DNS-t tartalmaznak, alkalmatlanok életképes utód létrehozására. Hagyományosan a férfi nemzőképességet az ondóváladék mikroszkópos vizsgálatával végzik, mely során a hímivarsejtek számát, mozgását, alakját vizsgálják. Sajnos ezek a paraméterek nem mindig adnak választ férfi meddőség okaira, illetve a mesterséges megtermékenyítésben résztvevő párok sikertelenségeire.
A vizsgálatok azt mutatják, hogy normális spemaparaméterek esetén 10-25%-ban magasabb DNS fragmentáció igazolódott. A meddő férfiak mintegy 25%-ban magasabb DNS fragmentációs értékeket mérünk.
Eddig sok esetben nem tudtuk magyarázni mi a kudarc oka, de ma már elérhető egy új módszer, amivel ki lehet mutatni a spermiumok DNS sérülését is, amely a klasszikus spermium vizsgálattal nem lehetséges.
Egy tanulmányban az inszemináció sikerességét vizsgálták különböző fragmentácós értékek esetén, IUI sikeressége 30% alatti fragmentáció során 19%-os volt, 30% feletti érték esetén csak 1.5%-os. Egy másik tanulmány szerint 25 % alatti fragmentáció esetén a terhesség 33%-os volt, 50% felett csak 13%-os IVF kezelés során.
Mikor javasolt a SCSA spermium DNS fragmentáció vizsgálat?
- rossz spermium paraméterek esetén (mozgási, számbeli és alaki eltérések esetén)
- ismeretlen eredetű meddőség
- női oldal kivizsgálása és kezelése után továbbra is fennáll a meddőség
- ismétlődő vetélések után (spontán terhesség illetve lombik – IVF és ICSI – és inszemináció – IUI – esetén is)
- sikertelen inszemináció illetve lombik eljárások után
- lombik eljárások előtt (a különböző lombik módszerek kiválasztására)
- herevisszér tágulat (azokban az esetkben mikor a hagyományos spermium paraméterek normálisak)
- daganatos betegségek esetén (kezelések előtt és után)
- 40-45 éves kor felett
- környezeti károsító hatások esetén
A mérés lényege
A vizsgálati módszer azon alapul, hogy a DNS-hez kötődő speciális festék lézerfény hatására másképpen gerjesztődik, amikor a normál dupla szálú, vagy amikor a fragmentált szimpla szálú DNS-hez kötődik. Ezen gerjesztés alapú színkülönbséget áramlási citométerrel (flow cytometer) detektáljuk. A vizsgálandó ondóminta néhány mikroliteres mennyiségét összehozzuk DNS festékkel. Ezután az áramlási citométerrel egyenként megvizsgálunk 10 000 spermiumot. A vizsgálat eredményeként megkapjuk, hogy a spermiumok hány százaléka tartalmaz fragmentált DNS molekulát. Ez egy objektív módszer, mely alkalmasabb a pontos detektálásra mint a korábban használt tesztek.
ROS vizsgálat
A különböző okokra visszavezethető fokozott szabadgyök képződés következtében kialakuló oxidatív stressz a spermiumok károsodásán keresztül nemzőképességi problémákhoz vezet. A spermiumok szabadgyök terhelése jól mérhető áramlási citométeres módszerekkel. A fokozott ROS termelődés antioxidáns terápiával csökkenthető. A terápia hatékonysága a ROS méréssel követhető.
IL6-IL8 vizsgálat
A húgyutak és az ezzel összefüggésben levő ivarszervek gyulladása a kellemetlen tünetek mellett veszélyezteti a nemzőképességet is. A gyulladásban résztvevő fehérvérsejtek megjelenhetnek az ondófolyadékban is. Ezen fehérvérsejtek reaktív oxigén gyök és gyulladásos mediátor (citokine) termelésükön keresztül károsíthatják a spermiumokat.
A fehérvérsejtek mennyisége és összetétele jellemző a gyulladás okára. Áramlási citométerrel nagy részletességgel és pontossággal határozhatók meg az ondó folyadékban levő gyulladásos sejtek.
Az ondó folyadékban levő fehérvérsejtek olyan anyagokat termelnek, amelyek hozzájárulnak a férfi ivarszervek gyulladásának fenntartásához. Ezek közül az interleukin 6 (IL-6) és interleukin 8 (IL-8) jellemző a férfi ivarszervi gyulladásra. Az IL-6 és IL-8 szint emelkedése összefüggésbe hozható a csökkent nemzőképességgel, ezért ezen interleukinek szintjének csökkentésével javul az ivaszervek gyulladása és növelhető a nemzőképesség. Az IL-6 és IL-8 szint mérése az ondó folyadékban alkalmas arra, hogy az orvos kövesse a gyulladáscsökkentő terápia hatékonyságát.